Tevékenységem, hivatásom végzése során arra a megállapításra jutottam, hogy lakásunk, házunk épületgépészeti elemei tulajdonképpen nulla törődés mellet kénytelenek feladatukat ellátni, betölteni.
Miképpen várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket
Egyszerűen képtelen vagyok belátni, hogy miképpen várjuk és várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt csővezetékektől, elzáróktól, tárolóktól és egyéb kiegészítő elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket, komfort igényünket, lakásunk biztonságát – méghozzá úgy, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk ezen elemek karbantartási igényeit, ill. csere periódusait.
Érdekes, hogy az autóknál a legtöbben betartják a gyártó által javasolt karbantartási munkálatokat, mely éppen azt hivatott garantálni, hogy közlekedési eszközünk megbízható működést tudjon számunkra garantálni, felmutatni. Könnyű belátni, hogy az autónk elhanyagolt fékrendszere, futóműalkatrésze, motoreleme és sok más tartozékának hiányossága milyen nemkívánatos események kialakulását eredményezheti.
Vajon mi lehet az oka annak, hogy az épületgépészetben egyszerűen szinte ismeretlen a karbantartás, a prevenció fogalma?
Sokszor párszáz forintos flexibilis csövek okoznak százezres és milliós vízkárokat, melyek cseréje tényleg filléres kategóriába sorolandó. Egy közepes méretű lakás teljes épületgépészetének kialakítására fordított összeg vetekszik egy új középkategóriás autó értékével – mégis 0 forint éves ráfordítással várjuk el tőle, hogy hibamentesen kiszolgáljanak minket, elvárásainkat.
Ez alól legfeljebb a fűtőkészülékek képeznek kivételt, mely annyira centrális berendezés, hogy elhanyagolása, hogy úgymondjam büntető jellegű következményeket hordoz.
Kerüljük el az épületgészészet terén, ami elkerülhető kár
A csőtörések, csőszivárgások jelentős része elkerülhető lenne, ha legalább minimális figyelmet fordítanánk a fűtőkészülékeken kívüli épületgépészeti elemekre is.
Lássunk néhány példát karbantartásra, karbantartás elmulasztása következményére.
Egy automata légtelenítő szelep általánosan 3-6 év után cserére szorul. Működésének hiányossága egészen biztosan érződik cirkulációs elégtelenségként, elégtelen hőleadásként, megnövekedett energiaigényként, no és csőszivárgást is generálhat. Sőt anyagi károkat is képes előidézni.
A fexibilis bekötőcsövekről volt már szó – cseréjük 5-8 év után biztosan szükségeltetik. Olcsó csaptelepek bekötőcsövei akár 3 év alatt tönkremehetnek, már amennyiben ezt az idősávot egy silány csaptelep egyáltalán képes kiszolgálni.
A fűtési osztó-gyűjtő az egyik legkényesebb szerelvény – cseréje minőség függvényében 5-15 év. (A nyitóképen).
Meghibásodása komoly csőtörésekhez vezethet, ill. hiányos működése okán egy részleges szivárgás is a teljes rendszerünk leállásához vezethet. Nem is beszélve arról a tényről, hogy a csőtörésbeméréshez működő elzárókra és szerelvényekre van szükség. Működésképtelen és hiányos elzárók mellett nem lehetséges tűpontos csőszivárgásbemérés, mert annak fundamentális feltétele a rendszer szakaszolhatósága, szakaszolhatóságán alapuló szakszerű nyomásveszteség mérése.
A tágulási tartályok évenkénti ellenőrzése és levegőfótlása szintén erősen javasolható, mert ezen szerelvények hiányos működése komoly problémákhoz vezethet, mintegy a csővezetékek vezető halálozási okaként nevezhető meg. A tágulási tartály garantálja, hogy a zárt rendszerben lévő hőmérsékletváltozásból adódó nyomásingadozásokat kikompenzálja, a hálózatnak stabil üzemi működési tartományt biztosít. Cseréje 5-10 év között biztosan indokolt. Meghibásodása rengeteg csőszivárgást és csőtörést okoz- jellemzően a használati melegvíz és cirkulációs oldalon, de a fűtési meghibásodás okozása sem idegen tőle.
Jelen terjedelem nem teszi lehetővé az összes szerelvény felsorolását, melyek karbantartást és törődést idényelnek, így csupán néhányat még megemlítek: elzárók, wc tartályok belső szerelvényei, biztonsági szelepek, melegvíztárolók, hőcserélők, fűtő-hűtő készülékek, szivattyúk, vezérlőelemek, vízlágyítók, víztisztítók, puffertartályok…stb.
A szerelvények tartós működése kiadással jár
Szerény számításom szerint egy 10 millió forint összértékű épületgépészeti rendszer évi 100.000 forintos átlag ráfordítással harminc évig hibamentesen üzemeltethető (fűtőkészülék karbantartását és cseréjét nem számítva). Meglátásom szerint ez egyáltalán nem vállalhatatlan kiadás.
A valóságban azonban a legtöbbünk egy árva krajcárt sem szán épületgépészeti karbantartásra, gépészeti prevencióra. Csoda tehát, hogy szivárog, eltörik, beázik, leázik, elfolyik, nem fűt, vizesedik, eldugul, penészedik…stb?
Ugye milyen jó, hogy épületgépészeti rendszerünk nem igényel annyi karbantartást mint egy repülőgép? Mert, ha ez így lenne akkor nem beszélhetnénk túlnépesedésről – tízből kilenc rendszer megbukna, lezuhanna karbantartás hiányában.
Már csak egy kérdés maradt!
Mit lehet tenni, ha zuhan a repülő, ha utolért minket a csőtörés, csőszivárgás, karbantartás hiányából eredő következmény?
Ilyenkor már csak az ejtőernyő segíthet!
No… ebben a megragadásban – magam lennék az ejtőernyő!
Segítek Önnek túlélni a következményeket, minimalizálni a károkat, túlélni a zuhanást, pofára esést.
Magyarul: Megkeresem és elhárítom az Önnél fennálló csőtörést, csőszivárgást.
Szinte meseszerű ígéret…….nem?
Aki nem hiszi járjon utána, vagy tájékozódjon Ügyfeleim véleményei alapján.
Tisztelettel: Dancs Gyula
